An example search has returned 50 entries

Yadiizíní bigháníshgéésh.

can 3-through-1-cut.open.I

’Ahbínídą́ą́’ t’áadoo ’ííyą́ą́’góó biniinaa wónáásdóó dichin shi’niiłhį́.

morning-past NEG 1-eat.P-NEG.GO because soon hunger 1-3-kill.P

’Atsį́’ísh ’éí doodaii’ łóó’ísh nínízin?

meat-Q or fish-Q 3-2-want.NI

’Áko ’índa ’ákǫ́ǫ́ dah diiyá.

after.that to.there start 1.go.I

’áko shį́į́ ’índa

CONJ

’Ólta’góó daats’í deeshááł doodaii’ jooł bee nideeshneeł.

school-toward maybe 1-walk.F or ball 3-with 1-play.F

’Áádę́ę́’ nánísdzáago łį́į́’ ni’deeshjoł.

from.there 1-return.p-GO horse 3-for pl-1-feed.F

-ch’a

scold

-ch’ijí

-dę́ę́’

-íniiká

-k’é

-lááh

-t’ááh

bik’ídideesdis

3DO-1-wrap.it.around.it.F

Ch’aa dé ńt’éé shichídí bikee’ dilkǫǫh.

travel 1-go past 1-vehicle 3-tires worn.

dajishbéézh

pl-3DO-4dpl-boil.it.P

dajitł’ó

pl-3DO-4dpl-weave.it.I

dayííłhį́į́’

pl-3DO-3dpl-melt.it.(snow).P

deidiłhį́į́h

pl-3DO-3dpl-melt.it.I

dideidiłjeeh

pl-3DO-3dpl-start.fire.I

didííłjéé’

3DO-1-start.fire.P

Diné bikéyah bikáa’gi łáhágóó ninádahałtį́įh łeh.

Navajo 3-land 3-on-at a.few.places areal-rain.I usually

Díí ’abíní dibé tóógóó neeshkał.

this morning sheep water-to 3-1-herd.Prog

Díkwíí lá ninááhai?

how.many Q 2-winter
listenloadingplaying

How old are you?

Díkwíí shą’ ninááhai?

how.many Q 2-winter.NI
listenloadingplaying

How old are you?

Dooládó’ shį́į́ ’adą́ą́dą́ą́’ shich’ohoos’ni’ da kintah góyaa yishááł ńt’éé’ béeso naadiinígíí ńdiiłtsooz.

wow probably yesterday 1-lucky.P town areal down 1-go.I Past money twenty-NOM 3-sit.FFO.P
listenloadingplaying

Boy oh boy, I was in luck yesterday --- I was walking down the street and found a twenty dollar bill.

Gohwééh nayiisnii’diísh b bééhózin?

coffee 3-3-buy.P-at-Q 3-with 3-know.NI

Ha’át’íí biniinaa náníldzid?

what 3-cause 2-fear.I

haa nízahdę́ę́’ hoolzhiizh

listenloadingplaying

for how long

Haidą́ą́’ ’a’áán góne’ naashnish ńt’ę́ę́’ --- doo shił yá’áhoot’éeh da.

winter-past mine.shaft inside 1-work.I past neg 1-with 3-good.N neg

Háágóóshą díníyá?

where-to.Q 2-go.F

Háí lá Naatsis’áángóó náádeesdzá?

who-Q discover Navajo.Mountain.GOO again-3-go.F

háíníłgizh

3DO-2-cut.it.out.P

jidíníłkaad

3DO-4-start.to.herd.them.(animals).I

jííshóó’

3DO-4-brush/comb.it.P

Kintah góyaa yishááł ńt’éé’ béeso ńdiiłtsooz

areal-down 1-go.Prog past money 3-1-pick.FFO.P
listenloadingplaying

I was walking down the street when I found a dollar bill.

Mary hádą́ą́’sh ’ólta’dę́ę́’ nádzá?

Mary when-past-Q school-from 3-return.P

Mą’iitsoh shik’iilwodgo tsékooh góyaa bidááłgo’.

wolf 1-3-attack-COMP canyon areal-down 3-1-push.P
listenloadingplaying

When the wolf attacked me I pushed him down into the canyon.

ndi

but

Nidlóóhísh doodaii’ doo daats’í nidlóoh da?

2-cold.I-Q or neg perhaps 2-cold.I neg

Nimá yázhí bighangóó díílwoł dóó ’áájí ’awéé’ baa ’áhólyą́dooleeł.

your aunt 3-house-to 2-run-and that-way baby 3-for 2-care.CI FUT

N bééhózinísh ’éí doodaii’ nicheii daats’í b bééhózin?

2-with 3-know.CI-Q TOP or 2-grandfather perhaps 3-with 3-know.CI

Shiye’ bicheii yi’ká ’análwo’dooleeł biniiyé ba’niłtį́į́́ nt’éé’ sits’ą́ą́’ yił nikidíńiit’ą́ą́zh. (YM 1987:632)

1-son 3-grand.father for 3-1-help.F for 3-loan for 1-away with 2-dpl.walk.P
listenloadingplaying

I loaned my son to his grandfather to help him and he just kept him.

T’áá ’ałkéé’ ’azee’ííł’íní bił yah ’adahaadzá.

just one-behind-another doctor 3-with 3-in 1Dist-4-go.I

T’áá ’ákwíízhíní tó dah siyínígóó ’ałnánáshdááh.

every summer lake-toward again-1-go.R

T’ááłáhádi kin binída’shiilzhiizh dóó hooghangóó dah ńdiikai.

once-at house 3-into-Pl-1dpl-dance.P home-toward start start-1dpl-go.pl.P

Tsé taah héjaa’go tó ńlínígíí bikáá’ ha’naa shił ni’ílwod.

stone water-into 3-1-put-.P-GO stream 3-on area-across 1-with 3-run.P
listenloadingplaying

Putting stones into the water, I drove across the stream.

yiyííyą́ą́’

3DO-3-eat.it.P

yíłhį́į́’

3DO-1-melt.it.(snow).P